Gusztáv Nagy

* 1953  

  • A Kalyi Jag Iskola egy fantasztikus iskola. Ez nem egy szegregált iskola. Aki jelentkezik, mehet oda tanulni. És nemcsak cigányok járnak ebbe az iskolába. Most is van nyolc-tíz nem cigány gyerek. Ők nagyon hasonló környezetből jönnek, mint a romák. Vagy barátság révén kerülnek az iskolába. És sokan leérettségiznek. Van sok sikerélmény. Vannak diplomások, nagyon sokan leérettségiznek, és természetesen vannak olyanok is, akikkel nem tudunk mit kezdeni. […] Nekem van az a lehetőségem ott az iskolában, hogy adjam a cigány identitás erősítést is és adjam a magyarságban is az erősítést. Tőlem mindkettőt elhiszik. Ez nagy szerencse, hogy így alakult. És észrevette az iskola is, hogy erre nagy szükség van. Sok esetbe sokkal többet jelent az, ha az órán 10-15 percet olyan dolgokról beszélgetünk, ami a gyereket elindítja, és nem fontos rögtön a táblát telefirkálni, és vége az órának, viszlát. Abból nem biztos, hogy sok mindent megtanul.

  • Fantasztikus volt ezek között az emberek között. Lakatos Menyhért, amíg el nem ment, meg nem halt, egy bálvány volt számomra. Ilyen volt nekem Choli Daróczi József, író és Ruva Farkas Pál, a Romano Nyevipe újság főszerkesztője is. Mindvégig ilyenek voltak nekem. Valami olyat adtak nekem, ami apámból hiányzott. Az intellektus. És én attól megerősödtem. És onnantól kezdve a múltam lezárult, a régi harminc évem, teljesen átfordultam egy másik irányba. Próbáltam autodidakta módon tanulni. Láttam az értelmét az életemnek. Nem az anyagiak miatt, hogy majd én gazdag leszek… Nem! Azóta én mindig a tudásszomjat próbálom átadni. Nem a tudást, mert nem hiszem, hogy marha sok tudásom lenne. Hanem a tudásszomjat, ami inspirálja az embert. Igenis tanulni kell! És együtt élni az emberekkel jó viszonyban.

  • Azért volt nagyon érdekes az én gyerekkorom – összehasonlítva a mai gyerekével, természetesen – mert a klasszikus cigány életmódban éltünk. Mit jelentett ez? A vándorlást. Tehát én az iskola kezdetéig a nagybácsikámmal mentem faluról falura. Akkor még, 1956–57 táján tanyavilág volt Békés megyében, rengeteg tanya volt, és ezeket jártuk, egyiket a másik után. Úgyhogy én szinte ismertem minden nagy fát, bokrot, és minden olyan helyet, ahol mi le tudtunk táborozni. Tehát lovas kocsival mentünk, és ahol meg tudtunk állni… Nagyon érdekes, hogy olyan emlékek jönnek föl, hogy akkor minket mindenhol jó szívvel fogadtak. És nem csak fogadtak, hanem vártak! Vártak a paraszt bácsik. Mert édesapám és a nagybácsikám fúró készítő mesterek voltak. A kézi fúrónak nagyon nagy szerepe volt abban az időben. A cigány fúró kézzel készített fúró volt. Az acél szerkezetét úgy edzették meg (előttem is titok maradt, a mai napig is), hogy később, 1958 után, a vasút szerződtette apámat, mert a talpfák, amin a sínek helyezkednek el, azok kemény akácfából készültek, és egyedül a cigány fúró nem hajlott el ebben az akácfában. Minden formában tudtak ilyen fúrót csinálni. Hatalmas nagy fúrót is, és egész vékony fúrót is. Így jártuk tehát a tanyákat, és találkoztunk az utakon különböző cigány bandákkal, és közöttük nagyon sok mindent hallottam és tapasztaltam.

  • Az volt a szerencsénk, hogy utcában nőttünk fel, nem cigánytelepen. Soha sem laktam cigánytelepen. A magyarok között voltunk. És óriási jó kapcsolatunk volt a magyarokkal az utcában, de nem csak az utcában, hanem a faluban is. Az akkori időszak, az ötvenes évek, illetve a hatvanas évek eleje – azt mondhatnám – sokkal szolidárisabb volt, mint most. Egyébként az egész rendszer is. […] Együtt tudtunk az utcában lévő emberekkel dolgozni, nevetni, mosolyogni. Nyáron az idősebbek kint ültek az árok partján, és ott nem volt olyan, hogy te ide nem jöhetsz, mert mindenki ott ülhetett éjfélig, éjjel egy óráig, és beszélgettek. Meg a munka. A hatvanas évek elején a téeszekben, a gyárakban tudtak az emberek együtt dolgozni. Ez óriási dolog volt.

  • Full recordings
  • 1

    Budapest, Hungary , 11.07.2017

    (audio)
    duration: 01:56:55
Full recordings are available only for logged users.

A tudásszomjat próbálom átadni

Nagy orez 2.jpg (historic)
Gusztáv Nagy
photo: Nagy Gusztáv

Nagy Gusztáv, költő, műfordító, tanár1953. május 23-án született Pusztaföldváron. Apja kovács volt, tavasztól őszig a család vándorolt. Az általános iskolai tanulmányait Medgyesegyházán végezte, majd elkezdte a középiskolát, amit rövid idő múltán abbahagyott. Előbb csavargott az országban, majd visszatért szüleihez, Medgyesházára. Itt élt harminc éves koráig, alkalmi munkákból élt, majd a MÁV-nál raktáros volt. 1973-75 között katonai szolgálatot teljesített. 1983-ben Budapestre költözött, kapcsolatba került roma értelmiségiekkel. Lakatos Menyhér, író, Choli Daróczi József, író és Ruva Farkas Pál, a Romano Nyevipe főszerkesztője felkarolta őt, segítette. Újságíró iskolát végzett, érettségi vizsgát tett.1986-1990 között újságíró gyakornok, majd újságíró volt az első cigány újság, a Romano Nyévipenél. 1990-től tagja a MÚOSZ-nak. 1991-1993 között az Amaro Drom cigány folyóirat munkatársa volt. 1995-1997 között a Rom som Kethano Drom folyóirat főszerkesztője volt. 2013-ban a Kossuth Rádió Nemzetiségi Adásának riportere.1994 óta a Kalyi Jag Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény cigány (lovári) nyelv és irodalom tanára, és a színjátszó kör vezetője. E mellett a Wesley János Lelkészképző Főiskolán és a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán szintén cigány nyelvet oktat, illetve rendhagyó irodalom és történelem órákat tart iskolákban.1994 és 1996 között lefordította cigány nyelvre Madách Imre Az ember tragédiáját, Le Manushli Tragédia, amellyel Olaszországban irodalmi díjat nyert.Műfordítói munkásságáért, a lovári cigány nyelv gondozásáért, fejlesztéséért, valamint pedagógiai, szépirodalmi tevékenységéért több díjban is részesült. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét, 2013-ban pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.Önálló kötetei: Szívbolygód körül, Madách Imre: Az ember tragédiája, műfordítás cigány nyelven, (Le Manushli Tragédia), Magyar költők cigány nyelven, műfordítások (középiskolások számára), Cigány álomfejtő könyv (magyar nyelven), Fiatal cigány költők antológiája (cigány nyelvű műfordítás), Románo Kalendári (cigány nyelvű kalendárium), Az idő szekerén (magyar nyelvű próza antológia)Két gyermeke, hét unokája, három dédunokája van.